Eged Enikő Katalin, Szonja és Szusi
Eged Enikő illusztrátor. Világa beszippantja az embert, mintha csak egy népmesébe csöppennénk, ahol a zöldek, narancsok, lilák és fekete tökéletes harmóniát alkotnak. Visszatérő motívumként jeleníti meg állatokat, így nem meglepő, hogy a velük való szoros kapcsolódásról,alkotásról, de legfőképp kutyusairól, Szusiról és Szonjáról kérdeztük.
Láthatóan nagyon fontosak számodra az állatok, a munkádban is tükröződik ez a szoros kapcsolat. Hogyan alakult ez ki nálad?
Azt hiszem az állat szeretet az olyan dolog amivel együtt születünk - nálam legalábbis így volt. Valahogy mindig is hatalmas nyugalom és boldogság, ha állatok körül vagy között lehetek... Kutyák, cicák, lovak, de szerintem lenne mindenféle más is, ha tehetném!
Na de a kutyák különösen azért fontosak, mert terápiás, gyógyító a jelenlétük.
Nekem az, hogy a róluk való gondoskodás és az együttélés strukturálja a napjaim, elengedhetetlen, mert azt hiszem enélkül totál szétesnék.
Kutyusaid Szusi és Szonja, a két törpe pinscher rokonok. Elmeséled, hogy hogy kerültek hozzád?
Szonját tenyésztőtől vettem, mert nem volt még sose kutyám, és a lovardában, ahol akkor lovagoltam volt több dobermann és törpe pinscher is. Ezt a fajtát ismertem és tetszett is nagyon. Szonjának egy alom kiskutyája született ivartalanítás előtt, ebből tartottam meg Sushikát, mert úgy gondoltam, sokkal jobb nekik ha ketten vannak együtt. Egyébként cicákkal lakunk, de szerettem volna, hogy fajtársuk is legyen otthon. Mint egy kis falka.
Milyen művészek inspirálnak téged? Van köztük olyan, aki szintén az állatokat helyezi a fókuszba?
Nagyon nehéz néhány művészt kiemelni, de akinél az állatok jelenléte is nagyon fontos volt, és a példaképem is, az Frida Kahlo!
Hogy néz ki nálad egy munkafolyamat?
Rengeteg ötletem van, sokszor elalvás előtt még leírok sokmindent, vázlatokat terveket stb. Manuálisan szoktam vázlatolni és utána általában Ipad-en, digitálisan rajzolok. Leginkább mindig ahhoz van kedvem amit csak úgy rajzolok - ami nem megrendelésre vagy koncepció/brief mentén készül, hanem csak úgy. Pár napnál többet nem is bírok ki anélkül, hogy ne rajzoljak.
Hogyan egyezteted össze a munkádat a kutyatartással?
A napi 3-4 séta az maximum akkor kihívás, ha rossz az idő vagy ha beteg vagyok, mert amúgy is sokszor sétálva gondolkozom. Mint freelancer, teljesen kötetlen a munkaidőm, szóval könnyen összeegyeztethető.
A kedvencem a kutyás életben a kutyákkal való együtt alvás, egy közös falka és összetartozás érzés, amit nagyooon szeretek. Utazni is szeretek velük, autózni, tömegközlekedni, vonatozni is szeretnék...
Mit tanítottak neked a kutyáid a felelős városi kutyatartásról?
Én sose engedem el őket a futtatón kívül, és azt kívánom, bárcsak mindenki így gondolkodna. A lovak miatt is bennem az az alapvető hozzáállás, hogy bármikor adódhat egy olyan helyzet, ami kibillenti a kutyát, vagy megijeszti, és soha nem kockáztatnám az épségüket (vagy másét) azért cserébe, hogy “szabadon” jöjjenek.
Sokat vagy a természetben, de a munkád a városhoz is kapcsolódik. Emellett sokat is utazol. Hogy tudod ebben kialakítani az egyensúlyt? Mekkora kötöttséget jelentenek ebben a kutyusaid és cicáid?
A cicákat a Local Cat nagyon kedves és megbízható cica szittere őrzi mikor utazunk - a kutyákat, ahová tudom, viszem magammal. Szerencsére ők pont repülő kompatibilis méretűek, szóval jöhetnek velem az utastérbe.
De ha messzire megyek, akkor anyukámmal vannak.
Ők nagyon szeretik, nekem azért eléggé hiányoznak közben. Kb állandóan.
Vannak olyan személyes élményeid a kutyáiddal, amik mély benyomást tettek rád és hatással voltak a művészetedre?
Volt egyszer egy álmom, amiben ők óriásiak voltak, én meg nagyon kicsi - az az egyik kedvencem! Szeretem megfigyelni a mozgásukat, az arányaikat. De igazából állandóan csodálom őket, pont múltkor mondta valamelyik barátom, hogy tudok értük így odalenni, mikor “csak” fekszenek... Hát én egész nap tudom nézni ahogy fekszenek meg játszanak!
Mi a legfontosabb tanács, amit adnál azoknak, akik szintén két vagy több kutyát szeretnének befogadni?
Szerintem azért jobb a 2 kutya, mert nem csak rám, az emberre vannak utalva. Azt hiszem minden élőlénynek fontos, hogy a saját fajtársaival együtt alakíthasson ki falkát, közösséget stb. Persze itt vannak méretbeli korlátok, mert 2 dobermannal nekem se menne ilyen könnyen az élet.
Hogyan kerültél kapcsolatba a macskamentéssel, és milyen történetek fogtak meg a legjobban?
A lovaglás miatt. Az összes cica lovardából van. Összesen 5 cica, közülük már csak 3 él azóta. Nagyon sokszor oda viszik ki az emberek a kismacskákat “mert ott ellesznek” hát nyilván nem, mert van a lovardának saját macskája, őrkutyák stb. Szóval onnan mindig hazakerültek, gazdit kerestem nekik, de egy mindig itt maradt. A legtöbb story elég szomorú amúgy, szóval azt most nem hoznék ha nem baj.
Mit gondolsz, milyen szerepe van egy művésznek az állatvédelemben és a figyelemfelhívásban?
Itthon szerintem maximum adománygyűjtéssel tudunk a művészeten keresztül segíteni.
Az állatok tiszteletének a hiánya sajnos egy annyira mélyen gyökerező társadalmi probléma, amihez nem igazán tudok illusztrátorként, grafikusként közelíteni - sokszor azt érzem, itthon a családon belüli erőszak, a bántalmazásnak kitett gyerekek és nők helyzete is olyan elkeserítő, hogy még nagyon messze vagyunk attól hogy előrelépések szülessenek az állatvédelem területén.
De ha tud bárki olyan felületről, ahol tudunk adományozni vagy licitre bocsátani képeket - én nagyon szívesen csatlakozom <3
Mikor kezdtél el lovagolni, és mit jelent számodra ez a sport?
Most kiszámoltam, 24 éve lovazok. Nem is sport, inkább kötődés, kapcsolódás. Volt sok év amíg nem is tudtam lovagolni, mert a kancám már nyugdíjas volt, viszont nem volt keretem másik lovat venni - az szóba se jött soha, hogy eladjam az idősebbet. De ettől még ezekben az években is aktívan az életem részesei voltak a lovak:) velük nagyon biztonságban és nyugodtan érzem magam. A lovak mindent éreznek, hallják egymás és az ember szívdobogását is. Ott nem kell színlelni vagy maszkolni, csak jelen lenni, és ez végtelenül csodás. A lovak sose választják az embert a fajtársuk helyett, mivel menekülő állatok, nem fognak soha úgy kötődni mint egy kutya - de ez nem is baj:) A következetesség és a nyugalom a lovaknál is ugyanúgy fontos.
Melyek a lovaglás legfőbb tanulságai, amiket az életed más területein is kamatoztatni tudsz?
Nagyon sok türelmet tanultam, következetességet és határtartást.
De attól függ milyen ló aki tanít - most nekem a 2 fiatal, aki van, teljesen más dolgokat tanít, mint az idősebbek. Mert más karakterek. Itt nekem kell határozottabban fellépnem, határokat húznom és bíznom magamban - az első 2 lovacskámnál pont fordítva volt, ők félénkebbek voltak.
Hogyan befolyásolja a lovaglás a természet és az állatok iránti tiszteletedet?
Minél többet foglalkozol állatokkal, annál jobban rájössz hogy még mennyi mindent nem tudsz - szerintem ez az egyik mondat amivel jól összefoglalható :)
Miben hasonlítanak rád a kutyusaid?
Ha az AuDHD diagnózisomból kiveszem az ADHD-t akkor azok egy az egyben a kiskutyáim :D ugrálnak, hangosak, nagyon sok szeretetet és figyelmet követelnek, de csak azoktól akiket ismernek
Melyik a legkedvesebb emléked a kutyáiddal kapcsolatban?
Nehéz egy konkrét emléket kiemelni, inkább azt mondanám, hogy rengeteg apró dolog van, ami mint rutin minden napunkban jelen van; ilyen pl hogy reggel ha van idő szoktam velük játszani az ágyban, ott szeretnek a legjobban össze-vissza ugrálni, elbújni a takarókba stb.
Egy konkrét kedves emlék, mikor kiköltöztünk Rómába Erasmusra, és másnap lementünk a tengerpartra, ahol elengedtem őket, és láttam rajtuk azt a végtelen kutya boldogságot mikor a homokban a vízparton szaladnak és szaglásznak. De az összes közös utazás csodás emlék velük, bejárták velem Szicíliát, és sok helyen voltunk együtt Olaszországban. Tervezünk is menni még.
Mi a véleményed arról, hogy az állatok segítenek az embernek a lelki egészség megőrzésében?
Egyetértek, nem tudom megszámolni hány szorongásos időszakban vagy pánikrohamban tudtam groundingolni mert ott volt velem Szonja és Sushi. De nem kell ilyen drasztikus példa, csak minden reggel mikor felkelek és rájuk nézek, hogy akkor megyünk sétálni, és csóválnak, az olyan boldogsággal tölt el, hogy bármilyen szarul aludtam vagy nehéz volt a napom, de ők mindig ugyanolyan kis lelkesek és ebből lehet erőt meríteni mentálisan :) <3 kivéve mikor hideg van, vagy eső, mert akkor bent kuksolnak a takaró alatt és egyikünk se akar felkelni, de akkor is ők a legcukibbak <3
Milyen üzenetet szeretnél közvetíteni a művészeteden keresztül az állatokról?
Nem tudom van-e konkrét üzenet, külön róluk. Az állatok mint neofolk elemek, mint absztrakciós felületek, figurális visszatérő motívumok és mint érzelem közvetítő karakterek is jelen vannak a képeimben - nekem ez annyira egy egységet képez az illusztratív univerzumomon belül, hogy nehéz elválasztani, hogy van-e külön üzenet.
Az egység érzése, biztonság, bizalom:)
Vannak olyan jövőbeni terveid, amelyekben az állatok még hangsúlyosabb szerepet kaphatnak?
Konkrét projekt most nincs, festéssel szeretnék több időt tölteni ősztől.
Fotó: Kárász Karolina
Szonja és Szusi egyedi hámot visel a fotókon,Clementine, Forest green, Off-white és Purple színekben, valamint a webshopban is elérhető Simple leash pórázunkat két kutyus sétáltatására módosítottuk számukra.
Basic Bagpouch zacskótartót választottunk hozzá Purple színben.
Lebomló zacskóinkat a sétához a Bagorgani biztosította. Köszönjük!
A zacskókat nálunk is megvásárolhatjátok:)
Egyedi hámmal kapcsolatosan keress minket chaten, vagy a hello@madzag.dog emailcímen.
Leave a comment
Please note, comments must be approved before they are published